Restaurálás kihívásokkal
Nap mint nap elsétálunk mellette, sokszor talán egy pillantásra sem méltatjuk, pedig a Ferenciek terén álló Párisi Udvar kapuzata nemcsak lenyűgözően szép, hanem különleges titkokat is rejt. Kevesen tudják például, hogy maga a szerkezet is egyedülálló. Erre a felújítás során derült fény: a kapu egy olyan mérnöki bravúr, amelyet szétszerelésekor leginkább egy óriási ördöglakathoz lehetett hasonlítani – csak egyféleképpen lehetett szét- majd összeszerelni.
Czakó Zsófia
Jungfer Gyula, Budapest kovácsoltvas mestere
Ha Budapest kovácsoltvas remekműveinek készítői közül valakit királlyá koronázna az utókor, alighanem Jungfer Gyula fejére kerülne a korona. A századforduló legelőkelőbb épületeinek tervezői versengtek munkáiért, amelyek nemcsak szépségükkel, hanem mérnöki leleményükkel is kiemelkedtek kortársaik közül. A Budavári Palota díszkapuja, az Országház és az Operaház kovácsoltvas munkái, valamint a Szent István-bazilika számos fém díszítőeleme is az ő, nyolcadik kerületi műhelyéből került ki. Nemzetközi hírnevét 1885-ben alapozta meg, amikor az Országos Kiállításon bemutatta híres rózsabokrétáját. Ebből egy szálat Rudolf herceg felesége, Stefánia trónörökösné is elfogadott.
A Párisi Udvar főbejáratának kovácsoltvas kapuja szintén az ő műhelyében készült – és több mint száz évvel később is tudott meglepetést okozni. A restaurálás során ugyanis kiderült, hogy a kapu működése különleges szerkezeti megoldásokat rejt. Ahhoz, hogy helyreállíthassák, apró darabokra kellett bontani, majd ugyanazzal a precizitással újra összeépíteni. Egy ilyen munka nemcsak magas szintű szakmai tudást, hanem rengeteg türelmet és kitartást is igényel. Erről Vecsey Ádám fémrestaurátor mesélt nekünk, aki éveken keresztül dolgozott a Párisi Udvar fém díszítőelemeinek helyreállításán.
Hogyan dolgozik egy fémrestaurátor?
Ádám szerint a restaurátor akkor végzi jól a munkáját, ha utólag senki sem veszi észre a beavatkozását. Míg a képzőművész létrehoz valami újat, addig a restaurátor feladata az, hogy megőrizze azt, amit elődei alkottak. Különösen összetett, ám igen nemes feladat, aprólékos tanulmányozást és megfigyelést igényel, így viszonylag kevés szakember választja ezt a hivatást. A fémrestaurátorképzés Magyarországon kizárólag a Magyar Képzőművészeti Egyetemen érhető el, ahol évente átlagosan hat hallgató végez ezen a szakon.
A kézi kovácsolás hagyománya ma is él
A restaurálás mellett a Párisi Udvar munkálatai során természetesen olyan esetek is adódtak, amikor elveszett vagy megrongálódott díszeket kellett újraalkotni: ilyenek voltak például a lépcsőházi korlát hiányzó elemei. Ezek pótlásán többek között Szántó Gusztáv hódmezővásárhelyi kovács dolgozott fiai, Alex és Erik segítségével. A Szántó családban már hárman viszik tovább a kézi kovácsolás hagyományát: minden apró részletet gondosan tanulmányoznak, és munkájuk során olyan egyedi elemek születnek, amelyekből nincs két teljesen egyforma – éppen úgy, ahogyan egykor Jungfer Gyula műhelyében is készültek.

A Párisi Udvar munkálatai során Vecsey Ádám szerint az egyik legnagyobb kihívást az időjárás jelentette. Bizonyos anyagokkal ugyanis nem lehet sem túl melegben, sem túl hidegben dolgozni, ezért időnként mesterséges hűtésre vagy fűtésre is szükség volt. A fémből készült indák, növény- és virágmotívumok tisztítása szintén rendkívül aprólékos munka: igazi türelemjáték, amelynek eredményeként azonban újra előbukkantak a szecessziós részletek. Ilyen például az ikonikus méhecske is, amely az új bár logójának ihletője lett.
Hogyan kapta vissza régi fényét a Párisi Udvar passzázsa?
Az épület helyreállításának egyik legérdekesebb feladata mégsem egy kapu vagy korlát szerkezetének javítása volt, hanem az eredeti fény és csillogás visszaállítása. Az évtizedek során a fémfelületek oxidálódtak, ezért a passzázs jóval sötétebbnek tűnt, mint fénykorában. A probléma orvoslására a szakemberek azonban nem egyszerűen több lámpát helyeztek el: a díszítések kiemelkedő részeit finoman kifényesítették. Ahogy a fém újra visszaverte a fényt, a passzázs is visszanyerte eredeti, ragyogó hangulatát.
A végeredmény pedig lenyűgöző, hiszen a részletek valósággal életre kelnek: a növényi ornamentika megmozdul, a ragyogás betölti a teret, a passzázs ismét azt a pompát idézi, amelyért egykor Budapest egyik legkülönlegesebb épülettereként csodálták.
A Párisi Udvar története azonban nemcsak olvasható, hanem át is élhető.
A Párisi Udvar – Álom luxuskivitelben című sétánkon megmutatjuk azokat a részleteket is, amelyek mellett talán nap mint nap elhaladunk, mégis rejtve maradnak.


